2011. ápr. 13. 18:28 - írta
melis81
Az előzményekhez annyi tartozik, hogy a 36. héttől küzdöttem a vérnyomásommal! Itthon jó volt de NST-n brutál magas! Így március 18-án bekerültem a kórházba! Beállt a vérnyomásom és 28-án hazajöhettem! 30-án NST újra magas de haza jöhettem, de 1-én újra mennem kellett NST-re és újra bekerültem a rendszerbe! Ekkor eldöntöttem (38 hetes voltam) hogy már csak Gyöngyvérrel a karomban vagyok hajlandó hazajönni mert ez a ki-be cuccolásos cirkusz jobban kikészített mint a kórházi tartózkodás! Ennyi az előzmény és most a történet!
SZÜLÉS:
Április 6-a reggel szokásosan indult a kórházban! Fél 6 körül NST amin Gyöngyvér nem mozgott túl sokat! Nem tulajdonítottam neki akkor nagy jelentőséget! Aztán a szokásos reggeli készülődés és utána visszafeküdtem pihenni! 7 óra előtt egy picivel egy halk pukkanást hallottam de nem gondoltam semmire! Aztán arra lettem figyelmes hogy 5 perces szabályos fájásaim vannak! Amikor felkeltem az ágyról valami kifolyt belőlem! (magzatvíz volt csak nem a fejénél repedt meg hanem feljebb így nem ömlött ki hanem csak szépen csordogált!) Szóltam a dokimnak hogy asszem elkezdődött valami mondta hogy most műtőbe megy de jön és megnéz! Közben lett némi színes folyásom amitől bepánikoltam de szerencsére jött a dokim és megnézett mondta hogy semmi baj, ez már AZ! 2 ujjnyira nyitva vagyok a magzatvíz tiszta, a méhszáj felpuhult! Mondta a doki, hogy sétálgassak, zuhanyozzak és délután jön és megnéz! Én szépen fájdogáltam egyre erősebben és már 3-5 percesek voltak amik 1 percig tartottak! Minden fájásnál felálltam, majd a két fájás között pihentem! Fél 6-kor megvizsgált újra a dokim jobb a helyzet de fél nyolckor meglátjuk megint! Addig is sétálgattam, és a derekamon volt a TENS ami nagyon jó volt és megtette a dolgát! Fél 8-kor jött a dokim és szűk 3 ujjnyira nyitva vagyok a baba feje lent irány a szülőszoba! Hívtam Istit, hogy jöjjön mert szülünk! Szépen összepakoltam a szobatársaim segítségével (Örök hála Edina és Hajni!!) ugyanis 3-5 perces "falkaparós" fájásokkal elég nehéz lett volna egyedül! Este 9-re már a szülőszobán voltunk! Szokásos előkészítés után NST! A fájások jöttek szépen! Elmentem lezuhanyozni, majd a doki megrepeszette a burkot! 3/4- 10 körül nézett meg a dokim és ugyanott álltunk mint fél 8-kor azaz szűk 3 ujjnyi! Úgyhogy oxitocin, és próbáljak meg felállni terpeszben! (a legjobb tanács volt a részéről és a legjobb döntés a részemről!) Vajudgattam állva! Amikor jöttek a fájások terpeszbe álltam (nehezen ugyan de igyekeztem) és mozgattam a csípőmet! 11 fél 12 körül éreztem hogy nagyon nehezen bírom már de mindenki bíztatott hogy nem sokára vége bírjam ki! Elmentem zuhanyozni nagyon jól esett! Megvizsgált a doki és azt mondta bő 3 ujjnyi már nincs sok hátra! Kértem hogy hagy álljak fel mert úgy jobb! Mivel Gyöngyvér jól bítra így felállhattam! Éjjfél után nem sokkal jött egy erős fájás ami már gyanús volt hogy tolófájás lesz kérdezte a szülésznő, hogy nem az volt még? Mondom de úgy éreztem hogy talán! Mondta hogy fel kéne menni a szülőágyra mert, nem fogok tudni utána! De olyan gyorsan jött másik két fájás hogy nem bírtam megmozdulni! Nagynehezen felsegítettek az ágyra és épp szét kapták az ágyat megnézett a dokim és mondta hogy már érzi a fejét! Nyomtam egy nagyot és már elől volt a feje, mondta a doki hogy nem akar vágni ezért figyeljek nagyon mikor mondják hogy ne nyomjak! A következő fájásnál csak picit nyomhattam,ez nagyon szar volt de a következőnél beleadtam minden maradék erőmet és éreztem hogy Gyöngyvér kicsusszant!! Fél 1 kor valóra vált a legnagyobb álmom, egy gyönyörű kisfiú, és most már egy csodaszép kislány anyukája is lehetek!!!! Gyöngyvér 3860gr-mal és 57cm-rel látta meg a holdvilágot :-) gátvédelemmel és nagyon hangosan! :-) Még mázasan a hasamra tették még a köldökzsinór összekötött minket! Leírhatatlan érzés volt! Bőgtem mint egy gyerek! Amikor már nem pulzált a köldökzsinór Isti elvágta! Nemsokára mindenféle cincálás és nyomás nélkül magától megszületett a méhlepény! Egy pici sérülésem lett ami ugyan nem ért izmot de azt mondta a doki hogy megvarrja így jobban gyógyul! Isti elment Gyöngyvérrel amíg megfürdették engem meg összevarrt a doki! Visszahozták Gyöngyvért és hármacskán maradtunk a félhomályban! Csend volt a szülőszobán mi pedig halkan beszélgettünk míg a pici tündérlányunk aludt a karjaimban! negyed 3 kor vitték el én lezuhanyozatam és mentünk az osztályra! Saját lábamon mentem ki a szülőszobáról! Még pár szót beszélgettem Istivel és Ildikóval majd lefeküdtem! Alig vártam hogy reggel legyen és újra a kis tündérkémmel legyek!!!
Isti végig velem volt olvasta a gondolataimat, nem szóltam semmit tudta mit kell csinálnia! Nélküle nem tudtam volna végig csinálni! Amikor azt hittem hogy nem bírom akkor erőt öntött belém!
Külön köszönet a dokimnak Dr Blaskó Ervinnek aki ismét tanúbizonyságott tett szakmai hozzáértéséről, és emberségességből, akinek nem "csak" egy voltam a sok közül, és a szülésznőnek, Bódás Szilviának (aki ugyan nem fogadott szülésznőm) aki végig velünk volt és támogatott mindenben és nagyban hozzájárult hogy ilyen gyönyörű szülésélménnyel gazdagodtam!
